A franczia szabadkőművesség kezdetei a múlt század elejére tehetők. Úgy látszik, hogy angol kőművesek a múlt század húszas éveiben alapították az első franczia páholyokat. Az első franczia nagymestert 1730-ban választották meg Lord Harnouester személyében.
Kezdetben csak nemeseket vettek fel a páholyokba. Mikor a középosztályokból is vettek fel tagokat, XV. Lajos megtiltotta a szabadkőműves páholyokba való felvételt alattvalóinak s kizárta udvarából a szövetséghez tartozó nemeseket.
E tilalmat nyomon követte XII. Kelemen «ín eminenti apostolatus specula» kezdetű bullája, melyben a szabadkőművességet tilalom alá vetette. Ezt a bullát Francziaország parlamentje azonban be nem igtatta, a mint hogy be nem igtatta XIV. Benedek későbbi bulláját sem.

Ezeknél a tilalmaknál nagyobb baj volt a franczia szabadkőművesség gyors elfajulása, mely a jobbak visszavonulását idézte elő. Hogy az elfajulás terjedését megakadályozzák, másrészt pedig, hogy a kiválasztottabb elemeknek tartsák fenn a vezetést, megalapították a magas fokokat, azon az alapon, hogy Ramsay történetíró a keresztes háborúkból származtatta a szabadkőművességét, melyet szerinte a jános-rendű és a máltai lovagok tartottak fenn.
Clermont Nagymester alatt 1736-ban, ki a nagypáholynak a Grand Loge anglaise de France nevet adta és az első alkotmánykönyvet készíttette, kezdődött a magas fokok rendszere. Életbelépését némelyek szerint a Róma, Francziaország és Skótország közt levő titkos összeköttetés tette szükségessé. Stuart Jakab trónkövetelő, a ki Rómában élt, fentartotta a politikai kapcsot híveivel s hogy követeléseinek érvényt szerezzen, Ramsay segítségével a szabadkőművesek mestereinek válogatottjaiból megalkotta a hű skótokból a magasabb fokú mühelyeket. Már 1755-ben, midőn Clermont a nagypáholyt franczia nagypáholylyá alakította át elismerte a nagypáholy a skót magas fokokat.

Később újabb magas fokok létesültek, melyek megalakítottak egy új szabadkőmüvesi főhatóságot Nagytanács neve alatt.
A két főhatóság közt sok súrlódás keletkezett, mígnem végre Chartres herczeg nagymestersége alatt az egyesülés 1773-ban megtörtént. Az új közös főhatóság czíme Grand-Orient de France lett.
A következő évben tartományi nagypáholyokat akartak alakítani; alakult is négy-öt, de 1810-ben megszüntették az intézményt.

Francziaország kőművességében nagy szerepet játszik a híres Cagliostro. Balsamo Józsefet 1770-ben avatták fel szabadkőművesnek. Miután Angliában és Németországon megalapította az u. n. egyptomi szertartást, Francziaországba is átvitte azt. A forradalom kitörése előtt Rómába ment, a hol elfogták, halálra ítélték, de a pápa büntetését életfogytig tartó fogságra változtatta.

Az 1775-ik év végén vették fel a La Candeur páholyban Feneiont és 1778-ban a Neuf Soeurs páholyban Voltairet, kinek felvételét nagy diadalként ünnepelték. A szabadszellemű írót Franklin és Court de Gebelin vezették a páholyba.

Mely szerepet játszott a franczia szabadkőművesség a forradalomban, ezt a kérdést mély homály borítja. Sokan vádolják, sokan dicsérettel emelik ki, hogy előidézője vagy előmozdítója volt a mozgalomnak; sokan azt állítják, hogy abba egyáltalán bele nem folyt. A forradalom első tetteire mindenesetre sok befolyással volt a páholyélet.
A polgári és emberi jogok elismerése s mindaz, a mit a forradalom az emberiségnek jót adott, a szabadkőművesség széles elterjedésének köszönhető. De a forradalmi véres eseményekben aligha volt részok a franczia páholyoknak, melyek ez idő alatt meg is szüntették tevékenységöket.
Már 1788-tól kezdve hanyagul jártak a páholyokba.
A testvéreket a közélet foglalta el. 1791-ben keletkezett ismét némi páholyélet, de a franczia köztársaság második évében 1793- ban az akkori nagymester az orleansi herczeg (Egalité Fülöp) nyíltan kilépett a szövetségből s rövid időre rá elvérzett a guillotine bárdja alatt, mint sok más kőműves. A köztársaság akkori vezetői kérlelhetetlenül adták át a bakónak a szabadkőművesség főbb embereit.

A régi nagypáholy 1790-ban megkezdte ismét tevékenységét és I799-ben egyesült a nagy orienssel, az egyetlen főhatóságot képezve Francziaországban.
A jelen század elején 1804-ben alakult egy új főhatóság a skót szertartásnak részére: A Grand Loge Generale Ecossaisse de France. Ugyanez évben elismerte e főhatóságot a nagyoriens, melynek nagymesterévé Napóleon beleegyezésével ennek fivére József lett, akit Cambacérés és Murat helyettesítettek.
A Bourbonok uralomra jutását a nagyoriens örömmel üdvözölte, de Napóleon visszatérte után ismét császárivá vált. X. Károly mellszobrát felállították a templomban és megkoszorúzták, 183o-ban pedig Lafayette tiszteletére rendeztek ünnepet, a minthogy megünnepelték Lajos Fülöp trónralépését, is.
A Nagy Oriens szabályzatait több ízben változtatták meg. Így 183g-ben adtak új alkotmányt, melyet 1847-ben megváltoztattak. Az 185i-iki államcsíny után a páholyok megszüntették tevékenységüket, de már a jövő évben újból megkezdték és nagymesternek Murat Lucient, Napóleon Lajos unokaöcscsét választották meg. Kalapácsvezetése azonban szerencsétlen volt. A nagyoriens viszonyai ziláltakká váltak. A franczia szabadkőművesség i86i-ben végét akarta vetni zavarnak és megválasztotta nagymesternek Napóleon (a vörös) herczeget. Murat azonban a választást el nem ismerte s üldözte azokat, a kik a herczeg megválasztásában részesek voltak. Végre is Napóleon császár vetett végett a viszálkodásnak azzal, hogy kinevezte nagymesternek Magnant.
Az 1870/71-iki események újból megakadályozták a nagyoriens tevékenységét, de csak rövid időre. A háború végén ismét fellendült a kőművesség és most szépen virágzik.

Jelenleg a következő főhatóságok állnak fenn Francziaországban: A Nagyoriens (Grand Orient de France, Supreme Conseil pour la France et les Possessions Françaises) 327 páholylyal, melyek közül 54 Parisban, 11 Paris környéken, 220 a vidéken, 10 Algirben, 8 a gyarmatokon és 24 a külföldön (Barcelonában, Genfben, Romániában, Konstantinápolyban, Beyruthban, Alexandriában, Valparaisoban, Buenos-Ayresben, Montevideoban) van. A testvérek száma mintegy húszezer. A skót nagytanács (Supreme Conseil de France, Rite Ecossais Ancien et Accepté) 70 páholylyal, melyek közül 20 Parisban, 2 Algirben és 74 külföldön és a gyarmatokon van. Az egyptomi nagypáholy (Ordre Maçonique Oriental de Misraim ou d'Egypte) 15 páholylyal, melyből 3 Parisban dolgozik. A skót nagypáholy (Grande Loge Symbolique Ecossaise) 27 páholylyal, melyek közül 15 párisi.

*

A franczia szabadkőművesség jelentékeny hatással van a közéletre. A jótékonyság gyakorlását nem téveszti szem elől, de főleg igyekszik a közművelődést emelni. Díjakat oszt ki, nagy tevékenységet fejt ki kifelé és szerepet játszik minden nyilvános ünnepélynél. Páholyait gyakran megnyitja a nővéreknek is. A szabadkőművesség kölcsönösségének emelésére is hatással van.
Már 1855-ben hitt egybe a franczia szabadkőművesség általános szabadkőművesi congressust és 1889-ben ismét volt ily összejövetel, a melyen a magyar kőművesség képviselői is részt vettek. A franczia szabadkőművesek élénk összeköttetést tartanak fenn a politikai élettel is és alig van jelentékenyebb franczia államférfi, a ki ne volna tagja a szövetségnek. Természetes, hogy ezek a szabadkőművesség elveinek hű apostolai köztevékenységükben is.