A szerző itt belekezd a modern, úgynevezett spekulativ szabadkőművesség történetébe. Ne feledjük, 1894-ben megjelent írást adunk közre, tehát a "mai", vagy "jelenlegi" megjegyzések is ebben az időben íródtak. Mindez semmit nem von le az írás aktualitásából, a szerző a történelmet próbálja leírni, a maga, akkori szemszögéből. De a tények úgy akkor, mint ma, tények maradnak.

A MAI SZABADKŐMŰVESSÉG

Nagybritánnia
Már 1663-ban kezdték A n g l i á b a n a páholyokat újjáalakítani. Európa akkor forrongásban volt. A vallási kérdések, a philosophia fellendülése felizgatták a kedélyeket.
Mindenki kereste az igazság útját.
Különféle vallásos egyesületek, secták, felekezetek alakultak. E vallásos egyesületek egységesítésére törekedett Andreae német apát, a ki egy munkát bocsátott közre, melyben kifejezi azt a kívánságát, hogy az összes rendekből titkos társaság alakuljon a humanizmus, hazaszeretet és vallásos érzület ápolására. E műve nagy hatást tett egész Európában. Annak alapján alakultak a rózsakeresztes rendek. Ezek a társaságok azonban elfajultak. Aranycsinálás, a bölcsek kövének keresése, életbalzsam főzése lett a czéljuk és a hívőket igyekeztek kiaknázni a vezetést kezükbe ragadó szélhámosok.

Andreae nem bírta kivenni ezek kezéből a társaságok vezetését és megérte eszméinek elfajulását.
Comenius Amos a nagy paedagog szövetkezett vele. «Pansophia» és «Pangersia» czímű műveiben rakta le az eszméket, melyek a szabadkőművesség vezérelveivé válnak.

Az angol kőfaragók társaságába belépett és elfogadott kőművesek kiszorították onnan a kőfaragó mestereket. Átalakultak a páholyok s új alkotás vált belőlük.
Eszméiket azonban az elfogadott kőművesek a páholy akkori alakulásában nem voltak képesek keresztül vinni. Reformálni kellett az intézményt. Meghagyták a szokásokat, az alakzatokat, hogy megtarthassák a régi czéheknek megadott kívánságokat, de a formákat symbolumokká tették s életet öntöttek beléjük új eszméikkel.
Desaguilier természettudós, Payne régész és Anderson theologus kezdték meg az átalakítást

1717. jan. 24-én egyesítették a négy Londonban fennálló páholyt nagypáhollyá s ugyanoly tiszteket adtak neki mint a régi páholyoknak voltak (nagymester, h. nagymester, első és második felügyelő stb.) kimondták, hogy a nagypáholy engedelme nélkül új páholy nem alakulhat.
A régi elvek (old charges*) kifejtették az új szövetség czéljait és föladatait:
»A kőműves hivatásánál fogva köteles az erkölcsi törvényeknek engedelmeskedni s ha jól ismeri művészetét, nem lesz se dőre istentagadó, se vallástalan kéjencz. Jóllehet a régi időben a kőművesek minden országban kötelesek voltak országuk vagy nemzetök vallását követni, bármilyen lett légyen is, most hasznosabbnak látszik, ha csak annak a vallásnak a követésére kötelezik őket, a melyben minden ember megegyez, de külön nézeteiket meghagyják, azaz legyenek jók, hívek, becsületesek és tisztességesek, akármilyen név vagy meggyőződés különbözteti is meg őket. Ezáltal a kőművesség a különben egymástól folyton távol élni kénytelen emberek egyesülésének központja és a hű barátság létesítésének eszköze lesz.

Ezzel vált a szabadkőművesek testvérisége a kőfaragó mesterségtől elválasztott tisztán emberi czélok felé törekvő szövetséggé.
Az első nagymesterré 1717. jún. 24-én ker. Szt. János napján Sayért választották.A jövő évben Payne, utána Desaguiliers és *) The Charges of a Free Mason extracted from the ancien Records of Lodges beyond Sea, and of those in England, Scotland and Ireland, for the Use of the Lodges in London: To be read at the making of New Brethren, or when the Master shall order it. megint Payne lett nagymester. Alatta tizenkettőre szaporodott a páholyok száma. A nagy mesteri széken 1721-ben Montagu herczeg lett nagymesterré. Az ő kalapácsvezetése idején készült Anderson alkotmánykönyve, melyet húsz páholy ismert el s melyet Londonban 1723-ban »The Constitutions of the Freemasons« czímmel kinyomattak. Így bontakozott ki a mondák homályos ködéből a mai szabadkőművesség. Nem czélunk hosszasabban időzni az egyes phasisok mellett. Apró és munkánk feladatán túlmenő részletek előadására vezetne, ha erre vállalkoznánk. Csak a főbb mozzanatok kiemelésére szorítkozunk.

A nagypáholy alakulása után sok zavar keletkezett. A történetírás e zavarok okait még nem derítette fel. Körülbelül 1724 táján alakult Angliában a Gormogonok szövetsége, mely egy káptalant létesített, de 1738-ban feloszlott. A tulajdonképeni zavart azonban egyes kőművesek szabálytalan felvétele, a yorki nagypáholy alapítása és a szakadások okozták.

A yorki nagypáholy volt különösen az, mely közel száz évig tartó szakadást idézett elő az angol szabadkőművességben. Yorkban régóta állott fenn páholy. Ez a páholy 1725-ben nagymestert választott. nagypáholylyá alakult s új alkotmányt készített.
E nagypáholy kevés tevékenységet fejtvén ki, az angol nagypáholy 1734-ben engedélyt adott Yorkban új páholy alakítására, a mi alkalmul szolgált a régi nagypáholy volt tagjainak a yorki nagypáholy felelevenítésére. Ez 1761-ben meg is történt. Ettől fogva a szakadatlan súrlódások egész lánczolata követte egymást az angol kőművességben, mely két felekezetre szakadt.

E viszály egész 1813-ig tartott, a mely évben megtörtént a két ritusú angol kőművesség egyesülése.

Időközben az angol szabadkőművesség megkísértette a parlament által való elistmertetését 1767-ben, de sikertelenül; felépítette 1775-ben a szabadkőművesek londoni templomát, elfogadta a három első fok felett álló Royal Arch fokot, megalapította 1788-ban a még ma is virágzó szabadkőművesi leánynevelő intézetet és több hasznos intézményt létesített.

A két rítus kibékülése után nagy lendületet vett az angol szabadkőművesség. Megalkotta 1834-ben a szabadkőműves fiúiskolát és azóta jelentékeny szabadkőművesi tevékenységet fejt ki. Működése főleg a közjótékonyságra terjed, de e tekintetben bámulatos eredményeket képes felmutatni. Tagjai közt vannak Anglia legkiválóbb emberei. A királyi ház, a tengerészet, a hadsereg, a tudomány, a művészet, a gentry, a polgárság, ipar és kereskedelem a legjelesebb nevek által vannak a szövetségben képviselve.

Sussex herczeg nagymestersége alatt kezdődött e fellendülés, melyet csak itt-ott zavarok meg apró, de gyorsan kiegyenlített súrlódások. Sussex herczeg halála után Dundas, Zetland grófja vezette az angol szabadkőművesség ügyeit. Alatta épült az új páholypalota Londonban s létesült a szabadkőművesi régészeti intézet. Utána de Grey and Ripon gróf vette át a nagymesteri tisztet, jelenleg pedig a walesi herczeg áll az angol szabadkőművesség élén.
Az United Grand Lodge of England-nak most 42 tartományi nagypáholya van Angliában és 76 kerületi nagypáholya gyarmatokban. Londonban van 366, a vidéken 1153, külföldön (Gibraltár, Malta és Cyprus szigetén, Törökországban, Tuniszban, Egyptomban, Indiában, Chinában, Japánban, Dél-Afrikában, Kelet-Indiában, Észak- és Dél-Amerikában, és Ausztráliában) 324 polgári és 6 katonai páholy. A testvérek száma meghaladja a negyedfélszázezret. Mintegy 300 páholy most vált meg az anyapáholytól, miután a gyarmatokban önálló nagypáholyokat alakítottak.

Az egyesült nagypáholylyal baráti viszonyban van a Supreme Grand Chapter of Royal-Arch-Masons (a magas fokú kőműveseknek legfelső káptalana), mely alatt mintegy 300 káptalan működik. Angliában van még a Supreme Council of the Ancien and Accepted Rite (az elfogadott és ős szertartás nagytanácsa) a skót szabadkőművesség részére és a Grand Conclave of High Knights Templars (a templomos lovagok nagy conclaveja).

Az egyesült brit háromegy királyság másik állama S k ó t o r s z á g szintén igen fontos szerepet játszik a szabadkőművesség történetében. Úgy tetszik, Skótországban már a középkorban virágzottak a szabadkőművességhez hasonló szövetkezetek. Kilwinning városának mondáját már említettük s mondtuk, hogy sokan innen származtatják a szabadkőművesség eredetét. Laurie határozottan azt állítja. De valószínű, hogy a Kilwinningbe bevándorolt külföldi kőfaragók által alapított páholyok kérdése épugy a monda körébe tartozik, mint a német czéhhagyomány. Van 1057-ből III. Malcolm királynak egy okirata, melyben szó van a glasgowi Free incorporated mason-ok testületéről, s azok lodge nevű gyülekezeteiről, van továbbá szó I. Dávid király védnöksége mellett a melrosei apátságban alapított kőműves testületről, végre egy 1518-ik rendeletről, mely az edinburgi Mary- Chapell-től származtatja a szabadkőművességet, de ezek mind csak hagyományok s ügy látszik megannyian a kőfaragó mesterek czéheire vonatkoztak.
Az angol nagypáholy alakulása idején sok kőfaragó műhely volt Skótországban s az angolok egyesülésének példája buzdította a skót kőműveseket, hogy egyesüljenek. Ebben csak az gátolta őket, hogy a nagymesteri tiszt a Sinclair of Roslin családban örökös volt. Az utolsó Sinclair 1730-ban lemondott e tisztről s 1736. november 30-án, Szent András napján megalakult a skót nagypáholy, mely szabad választással Sinclairt választotta nagymesterül. Utána Croman gróf lett nagymester. Alatta épült a szabadkőművesi kórház Edinburgban.

A skót nagypáholy kezdettől fogva levelezésben és baráti viszonyban állt az angol nagypáholylyal, sőt voltak közös nagymestereik is. Érdekes felemlíteni, hogy az edinburgi tőzsde alapkövét 1753-ban a szabadkőművesek ünnepélyes közreműködése mellett tették le.

A reformált vallás edinburgi zsinata 1755-ben határozatot hozott a skót szabadkőművesek ellen, de a határozatnak nem volt semmi foganatja. A skótországi kőművesség állandóan nyugodt, csendes tevékenységet fejtett ki. Működésében súrlódások nem zavarták, hacsak a magas fokok ellen több ízben felmerült tiltakozásokat nem nevezzük viszálkodásnak. Az, hogy Kilwinning ősi jogot formált páholyok létesítésére, szintén nem tett mélyebb benyomást és ezt a vitát is kiegyenlítették 1807-ben.

Százéves fennállását a skót szabadkőművesség 1836-ban nagy fénynyel ünnepelte meg.

Újabb időben sok nevezetes tagja és vezére volt a skótországi szabadkőművességnek. 1830-ban IV. Vilmos király elvállalta a védnökséget; 1842-ig Sussex herczeg volt a nagymester, a kit Athol herczeg, White. Melville és Dalhousie gróf követtek. Most a walesi herczeg védnöksége alatt Campbell of Blytheswood baronet a nagymester. A Grand Lodge of Scotland védelme alatt 40 tartományi nagypáholy és 138 páholy dolgozik. Ezek közül 138 páholy van Gibraltár szigetén, Indiában, Chinában, Japánban, Ausztráliában, Délafrikában, Délamerikában. A testvérek száma közel jár a hetvenezerhez.
Azonkívül dolgozik még Skótországban a Supreme Grand Council of Scotland (a 33-as fokú nagytanács) és a Royal Order of Scotland Herodom of Kilwinning.

A legkevesebb adatunk van a brit királyságok közül Írországról. A sok faépület, a mely Írországban épült, nem adott alkalmat kőművesek bevándorlására. Állítják azonban, hogy már 1720-ban volt az angol nagypáholy által alakított tartományi nagypáholy Munsterben. De erről okirat nincs.
Az ír testvérek 173o-ban gyűltek össze s megalakították Viscount Kingston lord nagymestersége alatt az ir nagypáhohyt, mely az angol alkotmányt fogadta el.
A szabadkőművesség hirtelen nagy lendületet vett Írországban. 1751-ben jelent meg az új alkotmánykönyv, 1775-ben alakult az árvalányok nevelő-intézete s 1799-ben hozták be a magas fokokat, melyek Írországban nagyon virágzanak.
A három fokon felül következő fokok vannak: Royal Arch, Past Master, Excellent Master, Super Excellent Master; továbbá Knights of the Sword, Knights of Osten, Knights of Osten and Westen, Templars, végre vannak rózsakeresztesek, kardos-lovagok, díszlovagok és főfelügyelők (az utóbbi a 33. skót fok).

A katholikusok üldözései következtében az ír szabadkőművesek sokat szenvedtek.
Különösen heves volt a harcz 1855-től 1857-ig.
Az ír nagypáholy jelenlegi nagymestere Abercorn herczeg, védnöke a walesi herczeg. A Grand Lodge of Free and Accepted Masons of Ireland 18 tartományi nagypáholylyal és 369 páholylyal dolgozik. Ezek közül Dublinban van 36, a tartományokban 259, agyarmatokban és külföldön (Gibraltar, Malta, Mauritius, Konstantinápoly, Canada) 259 páholy és 7 tábori páholy. A tagok száma közel húszezer. A nagypáholy mellett, illetőleg kebelében van Grand Royal Arch Chapter (Royal Arch főkáptalan), Grand Council of Templars (Templomos lovagok nagytanácsa) és Supreme Grand Council of Rites (a szertartások nagytanácsa).

*

Az angol szabadkőművesség törekvése legfőkép a közjótékonyság és az erkölcsi érzület emelése. Jellege megegyez az angol népet characterizáló külső ridegséggel s formaérzékkel. De bensőleg meleg szeretet árad szét az angliai páholyokban. A biblia az angol páholyokban nagy szerepet játszik a kőművesség Nagybritánniában az istenbe vetett hitet fenntartja és páholymunkáiban folytonosan fejleszti. A közéletre jelentékeny hatást gyakorol már azért is, mert élén a legjelesebbek állanak. Az ünnepi munkákról a nagy közönség is mindig értesül és éber figyelemmel kíséri a szabadkőművesség tevékenységét.